2012. január 31., kedd

Szivárvány sapka és sál

A szivárvány mintás sapka és sál azért született, mert a szivárványos macska testét nincs kedvem meghorgolni. Amúgy is nagy marhaság szerintem az az izé, és ha még nem is ismerek olyat, aki hordana ilyen eszement dolgokat, akkor minek kínlódjak vele...:-)

A sál már készen volt, úgy gondoltam, lesz hozzá sapka. Az igazi az lett volna, ha ugyanúgy 2-2 sorral kijön a sapka normál méretre, de csak kisgyerek méret lett:-)

Szivárványos sál

Gondoltam, ha valakinek megtetszik, és nem 1 év körüli gyereknek kell a szett, akkor megbeszélem vele, hogyan legyen a szivárvány.

Szivárványos sapka és sál együtt
Mert lehet úgy, hogy a 2-2 sorral még egyszer végigmegyek a színeken, és lehet úgy is, hogy 3 vagy 4 soronként váltok színt. Az első esetben a csíkok szélessége a sapkán és sálon egyforma lesz.

Sapka felülről szemlélve
Egy biztos, vidám lett!

2012. január 30., hétfő

Babasapka projekt

A Facebook kötős-horgolós csoportjában egy felhívás alapján kötünk, horgolunk és varrunk különböző apró ruhadarabokat és takarókat kórházi koraszülött osztályok számára.

Én eddig 6 sapkával végeztem, még vállaltam 10 darabot.
5 sapka egy anyagból

Nagyon picik, a kis sapkák kerülete 22-32 cm között legyen, ezt kérték.

A hatodik sapka
Lefényképeztem egy almán is a sapkákat.

Sapkák és az alma
Az alma elég nagy, az igaz, de azért elfér a tenyeremben. A szivárványos sapka is gyerekméret, 40 cm-es buksira jó. Annak egy részlete van csak a képen.

Akit érdekel ez a projekt, szóljon!

2012. január 29., vasárnap

Hímzések - Második rész

Mekkora öröm volt, amikor modern mintás előnyomott kézimunkát sikerült vennem. Ez sárga napszöveten van, egyszerű pettyek és kacskaringók, kékkel varrva. Később láttam meg ugyanezt a mintát a Burdában:-) Fiatalabbak kevéért, a Burda 1989 előtt olyan volt, mintha a Wikipédia lett volna a legújabb divattal, szabásmintákkal, leírásokkal, ötletekkel. A Burda fogalom volt, ma csak egy újság. Amikor beszerző útra indultam az antikváriumokba, és vadásztam egy-egy példányra. Persze évekkel azelőtti példányok voltak, de az maga a boldogság volt. Van egy Burdám, mondta az ember átszellemülten, és biztos lehetett abban, hogy irigyelt személy lett. Sokan tanultunk meg varrni belőle. És nem magyarul volt, hanem németül. Varrni tudok németül, horgolni is.

Nos, ennyi nosztalgiázás után a hímzésről ismét. A nyolcvanas évekkel valahogy a lelkes kézimunkázás is véget ért. Azóta is hímzek időnként, sőt, egy nagy tettet is végrehajtottam. Befejeztem, cirka 25 év után egy hatalmas asztalterítőt, amit persze tilos használni. Meg is őrülnék, ha kávéfolt, vagy bármi más folt kerülne rá. Több száz órányi munka van benne. Így néha kibontom, kinyitom, és elégedetten konstatálom, ezt én hímeztem. Igazából csak az tudja értékelni az ilyen kézimunkát, aki maga is hímez. Hány megsebzett ujj, vagy csak apró tűszúrásokkal ellátott ujjbegy. Még szerencse, hogy akkoriban nem is tudtunk arról, hogy másféle tűszúrások is vannak, mint amit a varrótű okoz.

Kisterítő részlete
Manapság hímzésen sokszor csak a leszámolható keresztszemes hímzést értik, ami már egészen más, mint régen. Nekem nem tetszik ez a milliméternyi öltésekkel, 2 szálas osztott hímzővel készülő hímzés. Csodálom azokat, akik kitartóan csinálják, és készítik a szebbnél szebb bármiket. Igaz, mire ez a hímzés elterjedt, addigra nekem már szemüveg kell a hímzéshez, és így sokkal rosszabb:-)
Az osztott hímzőt én gobelinre használtam, és a kedvencem az volt, amikor az osztott hímző teljes szálával lehetett varrni. Az legalább haladt.:-) A gobelinnel egy gond van. Nagyon drága. Drága az előnyomott anyag, kell 30-50 vagy még több motring fonal, és amikor készen van, akkor jön a hidegzuhany. A keretezés annyiba kerül, mint amennyit eddig ráköltöttem. Arról a sok-sok munkáról nem is beszélve. Így néhány darab után leálltam ezzel a hímzéssel. Mondjuk ebben az is segített, hogy a tűgobelint már nem láttam...

Minta a sarokban
A kedvenc felfedezésem hímzésileg a hosszúöltés volt. Na ná, hogy amikor én arra rábukkantam, akkor szűnt meg az a bolt, ahol ezt árulták. Ezért sikerült kedvezményes áron beszereznem néhány darabot, fonalat is hozzá. Ezek francia gyártmányú előnyomott kézimunkák voltak, és egy A3 méretű képet munka mellett, esténként varrva, 1 hét alatt kivarrtam.

Hosszúöltéses kép
Ez az igazi, dolgozó nőknek való kézimunka! Gyors, haladós, érdekes. Két hiba van vele. Anyagot nem lehet nálunk kapni hozzá, meg fonalat nem kapni hozzá. (Na jó, néhány előnyomott, fonallal együtt levő készlet időnként van, de az tényleg csak néhány minta. Nem a gyerekeknek kitalált, tenyérnyi változatokra gondolok.)

Pamuttal vagy gyapjúval kell varrni, de nem osztott hímzővel. Volga fonal szerűséggel, Volga is kapható még, de egy helyen egy időben max 6 színben. De ezek se azok a színek, amik kellenének éppen...
A gyapjúból egy motring 400 Ft körül van, és ez a kézimunka eszi a fonalat, bár ismerem a takarékos öltésmódot is, ami feleannyit fogyaszt, ha jó nagy öltések vannak.

Hosszúöltéses kép - keretezve, de a keret nem látszik
A hosszúöltés népszerűsítéséről nem tettem le, alternatív lehetőségek vannak az anyagra, amire varrható, és a nagy gyártók kínálatában szerepelnek a pamutfonalak is. Más kérdés, hogy hol kaphatók ezek.

A hosszúöltésnek szenteltem is egy blogot, ami a Hosszúöltéses kézimunkák címet viseli.

Nincs túl sok bejegyzés, mert nem is varrok ilyeneket mostanában, a fent már jelzett okok miatt, másrészt úgy érzem, a fontos tudnivalókat már megírtam. Több energiát nem fektettem bele, mert úgy tűnik, nem túl ismert kézimunka, kevesen keresnek rá, így nem lenne üzleti siker, ha az elején eltervezett dolgokat megcsinálnám.

Ennyit a hímzésről. Időnként majd bemutatok egy-egy hímzett munkát is.

2012. január 27., péntek

Szerzői jog és kézimunka

Azt tudjuk, hogy nem illik más tollával ékeskedni. Az interneten sem.
Ezt én igyekszem betartani.

Nem, nem támadott meg senki, és nem is magyarázkodok, csak gondoltam, leírom, hogyan csinálom én.

Azért írok erről, mert időről-időre olvasok a szerzői jogokkal kapcsolatban blogokban bejegyzéseket. Ezek külföldi blogok, elég nagy forgalmúak, és gondolom, azért kell időnként magyarázniuk, mit és hogyan kell, mert vagy támadás érte őket a közölt tartalom miatt, vagy a hirdetéseik kerültek veszélybe mások által jogtalanul feltett képek miatt. (Legalábbis én így érzem, ezért fontos számukra az, hogy ne legyenek kétes tartalmak az oldalaikon.)

Amikor saját dolgaimról írok, egyértelmű, hogy nem máshonnan vettem át az írást. (Remélem egyértelmű!:-))
A fényképek ezekben a bejegyzésekben a saját munkáimról készült saját fotóim. Itt fel sem merülhet olyan gond, hogy bárkinek megsérteném a szerzői jogait. Nem szoktam egy az egyben leírás alapján készíteni dolgokat, mindig sikerül másként is:-)

Amikor érdekességekről írok, vagy olyan dolgokról, amiket találtam a neten, akkor minden esetben megtalálható a link, ahol az eredeti cikk vagy leírás található, és a képet is úgy teszem ide, hogy a kép link legyen, annak az oldalnak a linkje, ahonnan a kép származik.
Ezt kétféleképpen tudom megoldani. Az lenne az egyszerűbb, ha a kép linkjét tudnám ide beilleszteni, de sok kép nem kattintható, nem nézhető meg nagyobb méretben, így ez nem jó módszer.
Ezeknél a képeknél azt kell csinálnom, hogy lementem a gépemre, majd tallózás után illesztem be a blogba. Mindig meghagyom az eredeti fájlnevet.
Így két link is mutat arra az oldalra, ahonnan az ötletet merítettem.

Amit nem szabad, és én is elítélem azokat, akik így írnak honlapokat, az az, hogy egy az egyben lemásolnak cikkeket, könyveket, oldalakat. Én is ismerek ilyen magyar oldalt, ahol semmi más tartalom nincs az oldalon, mint régi könyvekből kigépelt leírás, a könyvből scannelt rossz minőségű fekete-fehér képekkel. Ahhoz képest hatalmas rajongótábora van, és istenítik. Nem, nem az irigység beszél belőlem, csak azt mondom, ehhez pofa kell.

Most rátérek arra, amiért "tollat" ragadtam.

Tele az internet leírásokkal. Kötés, horgolás, hímzés, bármi.
Egyre több helyen olvasom, hogy az író "befenyíti" az olvasókat, hogy a képen látható bármi az ő tervezése, és senkinek sincs joga azt lemásolni, legfeljebb saját használatra.

A mai gyöngyszem egy babasapka volt, ami a világ legegyszerűbb mintájával készült, egyráhajtásos pálcákkal. A kezdés, szaporítás a szokásos, amit mindenütt olvashatunk, és amúgy némi gyakorlattal magunk is rájöhetünk, mikor lesz kör. Vagyis a 4 láncszemből gyűrűt, majd soronként 12, 24, 36 pálcát írja le. A pálcákat nem egymás tetejére teszi, hanem a két pálca közé. Ugye, ezt két variáció lehet ebben a témában, a legegyszerűbb, kezdő verzióban.
A sapka utolsó sora ráköltés.
A minta felett leírja a fenyegető sort, mely szerint ez az ő saját (original) dizájnja. Lemásolni, kinyomtatni csak személyes használatra szabad. De azért megkéri az olvasót, hogy ha hibát talál, írja meg neki:-)
Nyugi, amerikai oldalról van szó, nem kell találgatni, hogy vajon kit utálhatok ennyire, hogy kifigurázom. Nem ezért írtam le a dolgot.

Azt akarom ezzel a példával illusztrálni, hogy néha (nem néha) azt képzelik emberek, hogy a hideg vizet is ők találták fel. Hivatkoznak szerzői jogokra, meg mindenre.

Az egész minta ügyben van valami, ami zavaró számomra. Arról beszélek, amikor mindenféle minta esetében ott a fenyegető mondat, tilos utánozni, lemásolni, megjelentetni, kivonatolni, elkészíteni, megnézni, gyönyörködni benne....
Kivel nem fordult még elő, hogy valamit kitalált, boldog volt, hogy milyen jó dolog jutott az eszébe, majd megtudta, a dolog már régen létezik, sőt, komoly irodalma is van.
Meddig mondható, hogy az én mintám ugyanaz, mint másé, csak ezzel az eltéréssel?

Megtilthatja-e valaki azt, hogy az internetre feltett leírása alapján mások elkészítsék azt a bizonyos dolgot? Kérdem, minek teszi fel, ha a másolás gond neki? (Aki érti, az szemre megmondja, hogyan készült, nem kell leírás hozzá.)

Ezek a minták sokszor szerepelnek könyvekben is. Nekem is több kötős könyvem van, vannak olyanok is, (több, mint 25 évesek) amelyek csak mintákat mutatnak. Nem modelleket, kötésmintákat. Ma is nem egy ilyet lehet vásárolni. Sokszor nincs szükség arra, hogy interneten vadásszunk mintákra, csak körül kell nézni az otthoni újságok, könyvek között.

Amikor én úgy érzem, valami egyedit találtam ki, és ezt megjelentetem, akkor nem tekinthetem át a világirodalom összes megjelent, és ki nem adott művét az internettel együtt, hogy kiderüljön, tényleg én találtam ki azt a mintát. Meddig kell nekem kutakodnom? Hány oldalt, hány keresést kell elvégeznem? Hány könyvet, könyvtárat kell végignyálaznom hozzá?

Ugye érezni, hogy eléggé lehetetlen vállalkozás azt állítani, én találtam ki, és eléggé lehetetlen azt feltételezni valakiről, direkt ellopta a honlapra kitett mintámat.

Itt van számomra ezzel a szerzői jogosdival a gond. Ma divat a mintáknak nevet adni. Sokszor nem is sejtjük, hogy egy original design jelzővel jelzett leírás hangzatos megnevezése mögött egy olyan minta lapul, amit mi már 10-20, akárhány éve ismerünk. Legfeljebb nem volt neve, csak a 325. minta néven szerepelt a könyvben, vagy gyermekkorunk kedvenc kardigánjáról ismerős.
Azok hány helyen néztek utána, hogy valóban original-e a minta, akik ezt mondják?

A kedvenceim tényleg ezek a sapka, sál dolgok. Hogy lehet eredetinek nevezni egy sálat, ami egyráhajtásos pálcákkal készül végig? Ebben mi az eredeti? Komolyan nem szabadna ezek után senkinek ilyet készítenie, csak az illető engedélyével? És kinek az engedélyével. Én is több ilyen original sálmintát olvastam már:-)

Melyiket értesítsem, hogy hello, éppen horgolok egy sálat, 12 pálca széles, és kb 80 cm-re tervezem, ha kitart a fonal addig. Megengeded?
Persze, adjak nekik kreditet - ezt nem értem, bár próbáltam már utánajárni, miről beszélhetnek -, egy biztos, nagyon ki vannak akadva a hölgyek, hogy aljas módon letöltik a letölthető leírást, és készítenek sapkát és sálat az ő eredeti mintájukkal, és fuj, nem adnak nekik kreditet. Jelzem, ezek free leírások! Ez a kredites dolog is amerikai vesszőparipa.

Megtilthatja-e valaki azt, hogy az ő mintáját valaki lekösse? Ez internetes sajátosság, hogy mindent meg akarnak tiltani, mert ilyen meggondolások alapján a nyomtatott mintákat sem lehetne elkészíteni, még magunknak sem. Ha nem akarom, hogy elkészítsenek általam kitalált modellt, mintát, miért teszem közzé?

Olvastam egy kimerítő írást a témában, azért nem idézem, mert szintén nem magyar, és a szerzői jogok kezelése országonként eltérő.

Visszatérve arra kérdésre, hogy készíthetek-e egy sapkát, sálat vagy bármit az interneten megjelent minta szerint.
Egy érdekes, eddig általam nem olvasott dolgot írtak le az egyik szerzői jogokról szóló írásban.
Arról volt szó, mi a free, a personal use, meg a többi megjelölés.
A lényeg az, hogy nagy tételben nincs joga gyártani senkinek; egyet magának, a családtagjának, vagy bárkinek elkészíthet belőle. A personalba még az is belefért, hogy saját kezével, kézi munkával eladásra lehet maximum 12 darabot készíteni abból a bizonyos dologból. De ismétlem, lehet, hogy nálunk ez máshogy van.

Amúgy meg itt a következő gond: ha eltérőek a szabályok, melyiket kell betartanom? Azt, amelyik nekem jobb, mindegyiket, a leírás írójának hazájában érvényeset, a honlap hostjának megfelelőt, esetleg a domain hovatartozásának megfelelőt, vagy a magyart? Mindegyiket nem lehet betartani, mert eltérőek, ha mindenhonnan azt tartom be, mit nem szabad, akkor azt hiszem, olvasni sem merném már az internetet.

2012. január 25., szerda

Mennyi fonal kell a pulóverhez?

Megvallom, mostanában nem kötök pulóvereket, de volt idő, amikor nagyon sok pulcsi és kardigán került ki a kezeim közül. ezek mind felnőtt méretűek voltak. Ez utóbbit csak azért jegyzem meg, mert egy bébi vagy gyermek számára készülő holmi sokkal kevesebb időt és sokkal kevesebb fonalat követel.

Tehát van némi tapasztalatom abban a kérdésben, mennyi fonal kell egy pulóverhez.

A kérdést némileg bonyolítja az, hogy ma az interneten milliónyi mintát, leírást lehet találni, míg 20-30 éve egy kezemen tudom megszámolni, hány újságból kaphattunk útmutatást, ötletet, segítséget.
Biztos sokan emlékeznek a Fürge Ujjak nevű lapra, ez volt az egyetlen kézimunkával foglalkozó, magyar nyelvű, rendszeresen megjelenő kiadvány.

Ma, ha körülnézünk egy jobbfajta, úgy értem, nagyobb választékkal rendelkező újságos boltban, akkor legalább 10 féle kötős-horgolós újságot találunk. Ennyi talán még magyar nyelvűből is van, ezen felül pedig főleg német nyelvűeket találunk. Ezért azért lehet rossz, mert az interneten meg főleg angol nyelvű leírások vannak, persze sok spanyol és német is, de a legtöbben angolul tanulnak mostanában.

Ez csak egy pici kitérő volt, ezzel is jelezni akartam, hogy ma sem vagyunk jobb helyzetben, mint régen, csak most a bőség zavara lehet a nehézség oka.

Hol van olyan információ, ami hitelesnek tekinthető?
A boltban a fonal címkéjén minden helyesen van írva?
A fonalcímke feliratokról már írtam, egy része a nálunk kapható fonalakon is így vagy hasonló módon van jelezve.

A kérdés az, mennyi fonalat vegyek egy terv megvalósításához. Direkt nem írtam projektet, annyira fura, hogy ma ezt a kifejezést használjuk már lassan mindenre.

Tegnap végeztem egy kis közvéleménykutatást, hogy vajon a súly vagy a hossz az, amit néznek a leírásban, illetve melyik szerint veszik a fonalat a munkához.

Eléggé meglepett, hogy itthon is többen esküsznek arra, hogy a méterszám a fontos, mert annak alapján tudja, mennyi fonalat vegyen.
Elgondolkoztam ezen, és a következő megállapításokra jutottam.

A munka elkészítéséhez akkor jó a felhasznált fonalmennyiséget méterben tudni, ha:
  • a leírásban megadott fonallal dolgozok,
  • a leírásban megadott méretek valamelyikével dolgozok,
  • a próbakötés során ugyanaz az eredmény jött ki, mint a leírásban.

Ha ez a három egyszerre igaz, akkor aláírom, érdemes a fonal méterszáma alapján kiszámítani, hány motringra lesz szükségem.

Itt jegyezném meg a másik dolgot, amit az utóbbi években tapasztalok, és tegnap egy fonalboltos alaposan ki is fejtett, vagyis, hogy manapság, főleg az interneten, fonalat fél kilós egységekben illik vásárolni.
Elnézést, de ettől kezdve meg miről beszélünk? Ha a szükséges fonalból vagy veszek fél kilót, vagy nem adják el nekem, akkor minek számoljak? Legfeljebb azt, mi a fenét csinálok majd a maradék 25, na jó, maradék 8-10 dekával? Abból mi lesz?

Megint elkalandoztam.

Nem tudom, ki hogy van vele, de mi van akkor, ha a leírásban szereplőnél nagyobb méretre van szükségem? Ugye ez könnyen érthető, sok leírás a 42-44-es méretnél ér véget.
Kedvenc szakirodalmam szerint (Burda), a modellek leírása olyan méretekre készül el, amikben az elkészült modell jól mutat. Tehát a max. 40-es méretű ruha szabásmintáját ne nagyítsuk fel 44-esre.

Kötött holminál is célszerű végiggondolni, hogyan fogok benne kinézni. Egy egyszerű szabású pulóvernél, aminek mintája is szolid, nem lehet probléma szerintem.

Mi szól ellene a modellhez szükséges fonal méterszám szerinti számolásának?
  • nem abból a fonalból készítem,
  • nem olyan összetételű fonalból készítem,
  • nem olyan vastagságú fonalat akarok használni,
  • nem azzal a mintával készítem,
  • nem olyan lesz az ujja hossza, vagy az egész darab hossza,
  • a modell méretéhez képest több mérettel eltérő ruhadarabra van szükségem,
  • a próbadarabom méretei jelentősen eltértek a leírásban szereplőtől,
  • lazán kötök/horgolok,
  • szorosan kötök/horgolok.
Ez utóbbi 3 miért nem egy sor? Én is képes vagyok egy próbadarabot nagyon szépen megkötni, majd a munka során egyre lazábban dolgozni.

Kezdő kötő/horgoló mindig görcsösebben dolgozik, ezt ne vegye senki személyes sértésnek, de ez így van. Aki régen kézimunkázik, azt tudja ezt, mert átélte. Egy idő után már lazán tud az ember kötni vagy horgolni.
Szerintem még attól is függ a kötés/horgolás szorossága vagy lazasága, hogy idegesek vagyunk-e. Ugyanúgy, ahogy az írásunk is nagyon más tud lenni különböző időkben és helyzetekben.

Akkor most ezek után mi a csuda van?
A fonalakon szokott lenni egy jelölés, ami azt mutatja, a gyártó szerint egy  gyermek, férfi vagy női pulóverhez vagy mellényhez hány gombolyag fonal szükséges. Érdemes ezt is figyelembe venni.

Pontosan sosem tudjuk kiszámolni,mennyi fonalra van szükség. Irányszámok vannak.
A fonalakkal az a baj, hogy soha az életben nem fogunk ugyanolyan árnyalatot kapni, ha az a bizonyos gyártás már elfogyott. Hiába a modern technika, régen is pontosan tudták a gyárban a fonal színének keverési arányait, nem csak ma, de most is vannak eltérések. erre minden gyártó fel is hívja a figyelmet.
Ezért javasolják, hogy szerezzünk be akkora mennyiséget, ami biztosan elég lesz, vagyis hagyjunk rá valamennyit a számoláskor. Régebben, a Foki boltban például, a bontatlan motringot blokk ellenében becserélték más fonalra, ha visszavittük.

Akkor összefoglalnám azoknak, akik eljutottak idáig:-)

A kötés és horgolás nem az a műfaj, ahol pontosan ki tudjuk számolni, mennyi fonalra lesz szükségünk egy modell elkészítéséhez. Nagyjából meg tudjuk saccolni, a leírásban szereplő adatok segítségével. Ha eltérő anyagösszetétellel dolgozunk, akkor számítanunk kell eltérésekre.
Érdemes próbadarabot kötni! Ezzel az a baj, hogy akkor tudok próbadarabot kötni, ha már megvettem a fonalat.

A legkönnyebb fonalak a műszálas fonalak. A pamut nehéz, ezért a könnyű, nyári pamutpulóver lehet, hogy fél kiló lesz! (Nesze neked könnyű pulcsi.)
A tiszta gyapjú is sokat eszik, a kevertszálas fonalak egyesítik a jó tulajdonságokat.
A lenfonal is nehéz, a selyem könnyű, csúszós és drága.

Ne feledjünk el egy fontos dolgot. Ha már készítettünk kötött vagy horgolt ruhadarabot, és ahhoz hasonló nagyságút akarunk majd most is, akkor nincs más hátra, mint a kész darabot feldobni a konyhai mérlegre, és megmérni. Ha ráadásul még a fonal is azonos lesz az új darabhoz, vagy legalábbis ugyanolyan vastagságú és összetételű, akkor nagyon pontosan tudjuk, mennyi fonalra lesz szükség.



2012. január 23., hétfő

Gomb szivecske Valentin napra

Az nem lehet, hogy kimaradjon ez a Valentin napi csacskaság!

Azért mutatom meg, mert pontosan, fotókkal illusztrálva írják le az elkészítését. Ahogy már többször írtam, nem csak az eredeti célból, színekkel lehet elkészíteni ezeket a dolgokat. Ötletnek szánom.


Szív gombokból
Gombok, és drót kell hozzá. Gombokat felfűzni, a drótot megformázni, a végén összetekerni, és kész.
Negyed óra sok hozzá.
Az oldalon látni egy képet, amin 3 ilyen szív díszít valamit, ami lehet, képkeret, tükörkeret, nem igazán látni mi van a képen.

A kép és a leírás itt van: http://www.favecrafts.com/Valentines-Day/Button-Heart-Ornaments

2012. január 22., vasárnap

Hímzések - Első rész

Most gondoltam arra, hogy a hímzés mostohagyermek a blogomban.
Nem azért, mert nem szeretek, vagy mert nem tudok hímezni, de még csak azért sem, mert nem tudok felmutatni ebben a témában semmit.

Első hímzőkészletemet még óvodás koromban kaptam. Emlékszem rá, nagyon szép dobozban volt, egyik sarkában kivarrva egy kis rész. Annyira el voltam tőle ragadtatva, és annyira féltem, nehogy elrontsam, hogy azóta sincs kivarrva. Nem is tudom, hol lehet, de még néhány éve találkoztam vele. Az egy olyan ajándék volt, ami arra volt csak jó, hogy elijesszen a hímzéstől. Túl szép és túl komoly volt nekem akkor.

Pici alátét - gépi slingeléssel

Nem ijedtem el a hímzéstől, igaz, könnyebb darabokkal kezdtem. Lehet, hogy ha türelmes ásatásokat végeznék, meglelném az első munkáim megmaradt darabjait. Arra emlékszem, mi volt az. Tenyérnyi kis valamik. Előnyomott anyagra hímeztem keresztszemeket. Akkoriban ez normális dolog volt, csak jó pár évvel később láttam először kongrét. Szóval azt, amit a hatvanas években kongrénak neveztek. Ma már nem tudom, mi a  neve, mert többféle néven is nevezhetjük. Azokról az anyagokról van szó, amit ma Aidának neveznek, legalábbis a Burdában. Tudom, több gyártója is van, lényeg, leszámolható mintákat lehet rá hímezni.
Előtte még vászon és kresvászon volt, arra hímeztünk. A napszövet is csak a hetvenes években lett ismert. Mekkora szám volt, hogy a napszövet műszálas!:-)

Tehát a gyermekkori kezdetleges kis keresztszemektől eljutottam a szintén előnyomott párnákig, futókig, terítőkig. Ezek népi motívumokkal előnyomott kézimunkák voltak, még ma is megvannak. Sajnos a fonalak színtartóssága sokszor csak papíron létezett, ezért sirattam is nem egy készrevarrt futót és terítőt. A piros volt az, ami sikeresen megfestette az egész kézimunkát piros foltosra. Eltávolítani nem lehetett. Az ötletek, hogy szappannal kell mosni, nem váltak be a színét eresztő fonalak esetében. Az ecetes áztatás sem:-(

Erről beszélek - színét eresztő fonal kártétele

Több tájegység mintáit varrtam, volt amit szerettem, volt amit nem. Van olyan, amit valószínűleg a nem megfelelő fonal miatt nem kedveltem. Ez az írásos kézimunka volt, amit csak Volga fonallal tudtunk varrni, de azt kresvászonra varrni nem egy leányálom. Gyapjúról nem is álmodtunk.
A sikeres kézimunkákat perlé fonallal készítettem. Ezt ma is kapni, ma már elég drágán. Ugye egy hímzésnél nem egy színt használunk, egy valamire való sárközi, kalocsai legalább 10-12 színt tartalmaz, és ha mindet akkor kell megvenni, bizony elég drága mulatság.

Tenyérnyi kis terítő

Selyemmel sosem varrtam, nem is nagyon lehetett kapni, elég ijesztő is volt, hogy motringban val, sima és csúszós. Amúgy meg egyszerre úgyis csak 2-3 színt árultak egy helyen, tehát kemény munka lett volna megvenni annyi és olyan színt, ami kellene egy szép matyóhoz.

2012. január 21., szombat

Valentin napi koszorú

Elképesztő, minden alkalomra van megfelelő koszorú:-)

Most találkoztam egy Valentin napi koszorúval. Nem kell ám komolyan venni, de azért megmutatom a leírásával együtt.


Valentin napi koszorú
Itt látható: http://www.allfreeholidaycrafts.com/Valentines-Day-Decorations/Pretty-in-Pastels-Valentine-Wreath/ml/1

Amire szükség lesz rá, el is készül:-)
Ötletnek mindenképpen jó lesz.

2012. január 20., péntek

Sötétzöld horgolt fülbevaló

A már bemutatott barna fülbevaló elkészült másfajta fonalból is.
A korábban már látott sötétzöld gyapjúból. Tényleg csak néhány méter fonal, és egy nagyon helyes kis fülbevaló lett belőle.
Sötétzöld horgolt fülbevaló
Még gondolkozom, hogy maradjanak-e így, mindenféle dísz nélkül, vagy tegyek rá egy fehér teklát. Esetleg néhány kristálygyöngyöt. Majd kipróbálom mindkettőt. Persze csak "papíron", vagyis varrás nélkül, csak a gyöngyöt ráhelyezve a fülbevalóra.

Úgy veszem észre, hogy a csicsásabb darabok jobban tetszenek az embereknek. Szerintem meg ha nincs túlspirázva egy horgolt fülbevaló, sokkal jobban hordható, mert több ruhához lehet felvenni, mintha például egy meghatározott színű gyöngyökkel lenne kivarrva.

2012. január 18., szerda

Sötétzöld virágok sapkára

A sötétzöld sapkákhoz készültek virágok is. Úgy tűnik, csak az a sapka sapka, amin virág is van. Minél nagyobb, annál jobb. Nekem valahogy sosem sikerülnek nagyra:-)
Próbálkozom, de nem tudok tenyérnyi virágokat előállítani. Mindig sokkal kisebbek lesznek, mint amit mintának veszek. Igaz, a fonalon is múlik, vékonyabb fonalaim vannak.

Már irigykedtem a Red Heart Super Saver nevű fonala miatt. Az a fonal mindenre jó, és jó nagy gombolyagban árulják, de már mondtam többször, ez itt nem Amerika, mi 4-5 dekás adagokban vehetünk fonalat, még az olcsóbbakból is. Most azt ne is említsük, amikor fél kiló vásárlására köteleznek, vagy csak 2-3 darab van a boltban egy színből. Szóval ezt a fonalat lehet négyes tűvel horgolni, elég vastag, úgy néz ki, tömör lesz belőle a munka.
Az én fonalamból pedig négyes tűvel olyan pihe-puha, finom szellős darab lett.

Zöld virág
Ez egy nagyon egyszerű virágforma, majdnem ugyanaz, mint amit tavaly készítettem sárgában. Csak azt körben horgoltam, ezek meg oda-vissza haladó sorokkal készülnek.


2 soros virág szemből
 Ennél a virágnál tűnt fel igazán, hogy mennyivel kisebbeket állítok elő, mint kéne, ezért próbáltam a sorok számát növelni, így egy kicsit nagyobb lett a végeredmény.

2012. január 17., kedd

Horgolt nyakláncok

Találtam egy leírást horgolt nyakláncról.

Az eredeti leírás szerinti próbadarabot valahogy nem értettem, furán nézett ki, amikor a leírás szerint fejeztem be.

Horgolt nyaklánc tarkában
Bemutatom modellemet, Macikát. Nagyon aranyos volt, és megengedte, hogy többféle nyakláncot is nyakába tegyek fotózási célból. A nyakláncok persze nem ilyen rövidek, de legalább látni, hogyan néz ki nyakban, még ha az egy mackó nyaka is.

Ezért a mintát alapnak tekintve, rögtön elkezdtem variálni.

Így született több horgolt nyaklánc is. Nagyon gyorsan megy, mire megunnánk, már készen is van.

Hosszú lánc, színátmenetesben
Az egyiket nagyon hosszúra horgoltam, és a végéit lehet masnira kötni. Így több sorosan is nyakba lehet tenni. Ki lehet próbálni úgy is, hogy nem kötjük meg, hanem elöl lóg le a két vége, mintha sál lenne.

Horgolt nyaklánc rózsaszínben
A rózsaszín egybe van dolgozva, a megkötővel szabályozható egy kicsit a hossza.
Mackót pedig teljes életnagyságban lehet látni!:-)

Piros horgolt nyaklánc
A piros nyaklánc is 3 soros, és fix hosszúságban készült.

Az összes nyakláncra érvényes az, hogy pillekönnyű, kellemes érzés a nyakban, hiszen egy finom, puha fonalról van szó.
Egyszínű pulcsit, pólót tud igazán díszíteni szerintem. Az egyszínű nyakláncokat el tudom képzelni mintáson is, de a színátmenteseket nem.

Ha megtetszik a módszer, lehet több láncot is horgolni, a bogyók méretével és sűrűségével lehet játszani. Az egy nagyon hosszú sor horgolása a legegyszerűbb, minél hosszabb, annál jobb.
Ha nem túl hosszú, akkor szép karkötő is lehet belőle, sok sorban feltekerve. Ilyenkor is jó, ha masnira lehet kötni a végét.


2012. január 16., hétfő

Barna horgolt fülbevaló

Ismét beindult a fülbevalógyár. A fülbevaló igazából a kis virágok felhasználási lehetőségét mutatja be.
Aranybarna horgolt fülbevaló

Ezek a kis virágocskák osztott hímzőből készültek. Nagyon kellemes horgolni az osztott hímzőt, nem is hittem volna. Nem akadt bele a horgolótűbe, megvallom, eddig ezért idegenkedtem a használatától.
Az osztott hímző előnye az, hogy rettentően nagy színválasztékban kapható, 400-500 színről van szó szinte minden gyártó esetében. Általában 8 méter van egy motringban, ami bőven elegendő a fülbevalóhoz. Még egy medál is kijön belőle, persze nem mindegy, milyen mintával dolgozunk.
 Ehhez a fülbevalóhoz maradék fonalat használtam, nem teljes motring volt, és ugyanebből a színből nem volt több, így csak a fülbevaló telt ki belőle.

A fülbevalóhoz kell:
  • 1 motring osztott hímző,
  • 1 pár fülbevaló akasztó
  • 2 db szerelőkarika
  • horgolótű
  • olló
  • 2 fogó a karika nyitásához és zárásához.
A minta egy egyszerű virágminta, több szirommal is elkészíthető.
A láncszemgyűrűbe 10 rövidpálcát teszünk, és összekapcsoljuk körré.
A második sorban 3-4 láncszem és egy rövidpálca váltja egymást minden második pálcába öltve.
A harmadik sorban készülnek a szirmok. A sor elején van 1 rövidpálca, majd 1 félpálca, 2 egyráhajtásos pálca 1 félpálca és 1 rövidpálca az első ívbe. Utána a második ívbe öltünk át, és ismételjük a szirom mintáját. Minden ívbe az első ívnél leírt módon készítjük a szirmot. A kört egy hamispálcával zárjuk le. A fonalat elvágjuk, eldolgozzuk.

Amikor mindkét virág készen van, akkor a szerelőkarikát szétnyitjuk, ügyesen az egyik szirom tetején a pálcához illesztjük, vigyázva, hogy a pálca felső részén mindkét szálat teljesen átöltsük vele, ne csak az osztott hímző pár szálát.
A még nyitott karikára a fülbevaló akasztóját is felfűzzük, majd zárjuk a karikát.
A fülbevaló másik darabjánál is megismételjük ezt a műveletet.

Voila! Készen is van a trendi, saját készítésű horgolt fülbevaló!


Barna horgolt virág fülbevalóban elbeszélve

2012. január 14., szombat

Sötétzöld csipkesál

Az idei első csipkesálat hamarosan követte a második.

Sötétzöld finom gyapjú fonalból van.

Sötétzöld horgolt csipkesál
Nagyon cseles minta, öt dkg kellett hozzá, nem is hinné az ember, hogy ennyi fonalat felvett.

Nyakban így néz ki:

Zöld csipkesál nyakban
Igaz, nem így kellene hordani, hanem egy szép laza áthajtással azon a helyen, ahol keskenyebb, és szépen elrendezni a kabáton, hogy látszódjon a minta. Teljes próbababa nincs, ezért csak nyakba tekerve tudom megmutatni.:-)

2012. január 12., csütörtök

Körmöcske és tűk

Ma beszereztem egy körmöcskét. Már nagyon vágytam rá, de 1000-2000 forintot túlzásnak tartok érte.
Van egy hasonlóm már régen, az fából van esztergálva, ezért a fonal akad rajta. Most van egy szép kék műanyag, amin fémből készült körmök vannak.

Körmöcske


Ki is próbáltam azonnal, sajnos 15 cm munka után már nagyon fájnak az ujjvégeim. Lehet, rosszul csinálom?
Most felfüggesztettem a zsinórgyártást, mert gépelnem is kell minden nap, és sajgó körmökkel nehéz.
Jó, jó nem sajnáltatom magam.

Körmöcske az elkészült zsinórral

A lényeg, hogy ma erősen feljavítottam a tűkészletemet, mert vettem egy 3 darabos horgolótű készletet és egy két darabos körkötőtű készletet is.

Horgolótűk


Sajnos, csak vékony horgolótűk voltak, de aztán eszembe jutott, hogy a hármas tűim egyformák, már ami azt a tulajdonságot illeti, hogy nagyon hegyes a horog, mindig beleakad a fonal.
A hetes és nyolcas körkötőtűnek sem bírtam ellenállni.

Körkötőtűk


Különben vannak hosszú tűk, harisnyakötőtűk és segédtűk is több méretben.
Most igenis reklám következik, az Aldiban vannak ezek a csodák 600 Ft-ért készletenként. Ingyen van szinte. Nem a legfinomabb minőség, kínai gyártmányok, de használhatónak bizonyultak. Az akció ma kezdődött, az van az újságjukban, hogy a szezonális termékekből annyi van amennyi, és addig, amíg el nem fogy.
Én szóltam!:-)

Egy kis update:
megnéztem a neten, milyen neveken illetik még ezt az eszközt, és ehhez a képeket hívtam segítségül. Ekkor találtam videókat és leírásokat, hogyan kell használni a körmöcskét. Ott az a bizonyos fából esztergált verziót mutatta be az illető, és elmondanám, az én modern vonalú, kék körmöcském egészen más technológiát mutat be a használati utasításban.
Ki fogom próbálni a régi módszert is, hátha az könnyebb. Ezzel az új módszerrel szerintem szorosabb a munka, és ezért kell a kezünk helyett egy vékony, és rövid kötőtűszerűvel dolgozni. A tűt mondhatnám vastag tompa hegyű hímzőtűnek is, de ez egyáltalán nem szúr, és a végén van egy műanyag golyó, hogy nem szúrja ki az ember tenyerét.

2012. január 9., hétfő

Koszorú - csíkos zoknikból

Ezt a vicces ötletek kategóriájában mutatom be.
Végül is bármikor kellhet egy koszorú formájú dísz valahová, nem?:-)

Koszorú zokniból
Itt is az ötlet, a kivitelezés érdemel figyelmet.
A csíkos zokni egy dolog, a technológiát lessük el!

Tehát a lényeg, valamilyen csőszerű dolgot húzunk rá a koszorúra, amit előtte egy helyen elvágtunk. Így nem kell tekergetni, tűzögetni olyan sokat, a koszorú alul is, felül is be lesz burkolva.

A képen látható koszorúnak sincs más dísze, mint a zokni csíkjai. Már csak egy masnit kell rákötni, hogy fel tudjuk tenni valahová.

Lépésről lépésre leírása van képekkel, tehát még angolul sem kell hozzá tudni.

2012. január 3., kedd

Horgolt csipkesál

Elkészítése 2 esztendőt ívelt át. December 31-én úgy éjjel 11 körül kezdtem, és január elsején reggel fejeztem be.
Horgolt csipkesál

Nagyon tetszenek az ilyen sálak. Egy mintaegység a szélességük, és ráadásul a szélesség változó.
Nem tudom, milyen virágnak, termésnek nevezzük ezt, nem teljesen olyan, mint amit ananász mintának hívnak. Kicsit hasonlít rá, a lényeg az, nagyon jól néz ki. (Szerintem)

A sál mintája

A fonal karamell színű, selymes. Amolyan tartás nélküli, de a minta adott neki némi merevséget.
Egy darab 5 dkg-os gombolyagból készítettem. Olyan hosszú, amennyi kitelt a fonalból. Igaz, maradt még néhány méter, de az már nem lett volna elég még egy mintához.

Sál a nyakban, megkötve


Így is elég lett, össze is lehet kötni, de ha tetszik, egy dísztűvel is összetűzhető.

2012. január 2., hétfő

Újévi zöld sapka

Mondhatnám azt is, hogy azért készült ez a zöld sapka, hogy a négylevelű lóherére emlékeztessen, vagyis, hogy szerencsét hozzon.
Ez viszont csak most jutott eszembe, tehát a sapka nem ezért készült.

Az Újévi Koncertet néztem a tévében, és közben horgoltam is. Igaz, gyakran fel kellett nézni a tévére, mert a zene közben szép épületeket láttunk, meg balettet, és a szünetet sem tölthettük unatkozva, mert akkor meg egy egész kis történetet adtak elő különféle zeneszámokkal aláfestve.

Végül csak elkészült a sapka is.
Érdekessége az, hogy egy majdnem teljesen ilyet már készítettem, csak azt dupla szállal. Akkor úgy tűnt, egyszálasan túl vékony lenne. A végén kiderült, nem, és most itt állok két, teljesen egyforma mintájú sapkával.

Mindkettőt megmutatom.
Meg lehet nézni, mennyire másként fest egy modell ugyanabból a fonalból egy, illetve kettő szállal horgolva.
A vicc az, hogy a duplaszálason vannak nagyobb lyukak a szellőzésre.

Ez az igazi újévi sapka!
Zöld horgolt sapka 1 szálból
A másik sapka, ami kétszálas:

Zöld horgolt sapka 2 szállal
Fejen így mutatnak:

Újévi, zöld horgolt sapka
Dupla szállal horgolt zöld sapka

2012. január 1., vasárnap

Minden hónapban egy kézmelegítő

Nem normális dolog ez a minden hónapban egy kézmelegítő, de csatlakoztam a Ravelry-n egy ilyen, most alakult csoporthoz:-)

Lehet 12 egyforma mintásat is alkotni, de lehet kísérletezni is.

Jön valaki?
Már huszan vagyunk:-)
http://www.ravelry.com/groups/12-mittes-in-2012